Rómában az aranybullát nem fogadták kedvezően. A pápa úgy értesült, hogy ezentúl, -  törvény szerint, — Magyarországon az egész nemzet évenként kétszer összejön, s ez összejövetelnél a királynak is ott kell lenni. Az efféle tömeges gyűlésen pedig, a királytól nehezen teljesíthető, igazságtalan dolgokat szoktak követelni. A főurakat és nemeseket, kiket gyűlölnek, megfosztják tisztjüktől, méltóságuktól, javaikat pedig, a nép maga közt felosztja. A meglepett király ilyenkor vagy enged, megsértvén az igazságot, s akkor királyi hatalma meggyengül, vagy jogosan megtagadja az igazságtalan kérelmet és akkor magát, szolgáit veszedelemnek teszi ki. Meghagyta tehát a ke­resztviselt egri püspöknek és kétcistercita apátnak a tiszán­túli egresi és dunántúli szentgotthárdinak, intsék a „sokaságot”, hogy a törvény útját mellőzve, semmit se merjenek tenni a király, a korona, a főurak vagyona vagy személye ellen. Több oka .volt a pápának fölszólalni, mikor az Aranybulla kö­vetkeztében, székében megtagadták a dézsmafizetésnek azt a módját, melyet a püspökök egész Magyarország „régi jó elis­mert, törvény erejével bíró szokásának” nevezhettek; vagyis, hogy a dézsma kepéjét mindjárt egy nehezékkel, dénárban, meg­váltották. A pápa írt a főuraknak, Magyarország egész népé­nek (1223. márc. 29.): mi jutott eszükbe, hogy ők, a kik eddig a dézsmát szokott módon, szívesen megfizették, most azt többé tenni nem akarják? Felejtik, hogy a föld azé, ki a vetőnek a magot adja, ki haragjában megteheti, hogy tíz hold szőlő egy kis üveg bort, harminc köböl elvetett mag csak három köblöt hozzon. Kövessék apáik jámborságát, hogy Isten, ki szereti „a jókedvű adakozót” megszaporítsa földjük gyü­mölcseit. Endrét is emlékeztette, hogy voltak magyar királyok, kiket a szentek közé iktattak. Meg is áldotta Isten az országot: Magyarország gyarapodott, míg körülötte más országok majd­nem összerogytak. Reméli a pápa, hogy Endre király továbbra is ősei nyomán halad; de mert „nem árt a paripának a sarkantyú”, arra inti, hogy a maga dézsmáját — a mint mondja is — a régi módon fizesse, ezzel .alattvalóinak példát adjon; sőt igyekezzék ispánjai, főuraira, az egész népre akképp hatni, hogy dézsmáját, úgy mint eddig, fizesse, mert nem elég annak, kinek hatalom adatott, hogy maga ne kövessen el sértést, de alattvalóinak kihágását nem orvosolja; mert hagyni a gonoszokat, annyi, mint kedvezni nekik; sőt még titkos bűntársnak is tűnik fel az, ki a nyilvánvaló rossz­nak, mikor pedig teheti, ellene nem szegül. Endre, amennyire tehette, mérsékelte az aranybulla e rendelését; különben is sok, amit e törvény kívánt, papiroson maradt. A királyi tisztek ugyan — hogy példát idézzek— valami három évig nem stimulálták /ösztökélték/  a hivatalokat; de a zsidók, szerecsenek nem vesztették el állásaikat, hanem folytatták működésüket a csapások közt, melyek az országot az Aranybulla kibocsátása uitán, kevéssel később, 1223-ban érték. Buda és Esztergom leégtek, az országot nagy marhavész érte, mely Kelet felől jött, és három év alatt /1223-1226/ Görögországból Magyarországon át Németországba, Burgundiába hatott, a marseille-i öbölig hatott: szarvasmarhában, birkában, disznóban, baromfiban és még halban is nagy kárt okozott. A tengermelléken pedig nagy volt a villongás.

A pápai udvar nem vette jó néven az 1222. évi Aranybulla egyes rendelkezéseit.

A magyarországi belső események és állapotok is megkívánták, hogy még egyszer átvizsgálják az 1222. évi törvénypontokat, és egyben a jó pontokat megerősíttessék a királlyal.

A pápa levele Róbert érseknek, 9 évvel később:

 „Rettentő hírt hallok tőled és másoktól”— írta Róbertnek 1231. március 3-án a szelíd lelkű III. Honorius utódja, III. Ince rokona, a szigorú IX. Gergely pápa — „mely éles kardként hatja át lelkemet. Magyarországon oly dolgok történnek, hogyha az apostoli szentszék orvoslást nem nyújt, úgyszólván oda lesz a hit, megsemmisül az egyház szabadsága és csökken nem csekély mértékben a királyi tekintély. Elnyomják a szegénységet. Szerecsen, zsidó uralkodik a keresztényen.” /Szerecsen itt= mohamedán. / ” Sok keresz­tény nem bírja a terhet; látja, hogy jobb dolga van a szerecsennek és áttér, hogy annak szabadságát élvezhesse. Keresz­tény és szerecsen — nemcsak tévedésből — közösül. Szerecsennek keresztény felesége van. Szerecsenek keresztény rab­szolgákat vesznek; azokkal kényük-kedvük szerint bánnak; a maguk vallására kényszerítik, és nem engedik, hogy gyerme­keiket megkereszteljék. Szegény keresztények, mikor terhelik, nyúzzák /őket/, kénytelenek fiaikat, leányaikat, a szerecseneknek el­adni és így szabad emberekből rabszolgák, keresztényekből néha szerecsenek lesznek.” „Vannak, akik valósággal/valójában/ szerecsenek, de hazugul keresztényeknek mutatják magukat, - a jámborság leple alatt a keresztényeket rászedik, keresztény nőket vesznek feleségül, s azokat aztán kényszerítik, hogy hitüktől elszakad­janak. „

       Megemlékezett a pápa a kun rabszolgákról -- itt már világosan Róbert érsek információja látszott: - »Vannak ezek közt, kik már megkeresztelkedtek, mások pedig, meg akarnak keresztelkední. De a szerecsenek megveszik őket;  azokat, kik már keresztények, kényszerítik, hogy hitüket elhagyják, akik pedig mégnem azok, azokat megakadályozzák, hogy a hit ismeretére jussanak. És jóllehet,  a toledói zsinat, bölcsen, akképp határozott, hogy zsidó közhivatalt ne viseljen, mert felette visszás dolog, hogy aki Krisztust káromolja, keresztények felett hatalommal bírjon: - mégis zsidó, szerecsen az országban különbség nélkül közhivatalokban szerepelnek és ily módon az egyházaknak, a kereszténységnek nagy kárt okoznak.” –

      Említette még, hogy „amint mondják,  az egyház függetlensége is fel van forgatva; világi emberek, nemcsak az egyházak alattvalóira, hanem ma­gukra az egyházakra, a papokra is adót vetnek ki. Jószágtól, jövedelemtől, melyet királyok adományából s régóta békésen bír, az egyházat igazságtalanul megfosztják, és nagy terheket rónak rá, mert a királyi felség csak újabban is, mint mondják, némely nemesnek szertelenül nagy adományokat tett. Meg­hagyta tehát Róbert érseknek, törekedjék, hogy az efféle gonosz tetteknek véget vessen: a kereszténység ellenségeit a hívek tár­saságából kizárja, a rossz keresztényeket pedig, egyházi cenzúrával sújtsa, sőt ha kell, ellenük a világi karhatalmat is - a cél megvalósítására - segítségül hívja. Róbert érsek engedelmes­kedett. Épp ez időben szorgalmazta a főegyházmegye püspökei­vel Rómában, hogy nagy elődjét, Lukács érseket a szentek közé iktassák. Sírján,  - mondták — csodák történnek. Szelleme, tettei, lehetetlen, hogy az utódnak eszébe ne jutottak volna, mikor neki is - mint 60—70 éve Lukácsnak — az egyház jogait tipró, erőszakos királlyal kellett szembeszállni. A pápa II. End­rének is írt; kérte: - „Krisztus szent vére hullására, bűneinek bocsánatára”, legyen rajta teljes ereiével, hogy e kihágásokat országában megorvosolják és támogassa hathatósan Róbert érsek feladatát. A király két fia – IV. Béla ifjabb király és Kálmán herceg - a legtöbb püspök és más jobbágyok /jobbágy alatt értsd: királyi hűbéresek, vagyis nemesek!/,  tehát körülbelül épp kilenc évvel azután, hogy  az Aranybullát kiállították , az 1231. esztendőben összeültek, és közakarattal elhatározták, hogy a bajokat orvosolják.

    

Keresd: Lehoczky Józseftől - Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve! - 555. oldal - Novum Kiadó - Interneten: www.novumpocket.com

Írj egy emailt a kiado@novumpocket.com címre és rendeld meg a kiadó raktárából!

Austria- Neckenmarkt - Rathausgasse 73. - A megadott címedre a kiadó elküldi neked a számlát! - A könyv ára: 4570 Ft + szállítási költség, mely Magyarországon belül 1080 Ft; - Határon túl 2870 Ft. - Utald át a számla összegét, és kb. egy hét múlva megkapod a könyvet! - Az átutalás nemcsak banki úton, de postai csekken is megoldható! - Rendeld meg a könyvet! Nem maradhat ki a könyvtáradból!

Oldal: Rómában az Aranybullát nem fogadták kedvezően, a pápa levele Róbert érseknek
Az " ARANYBULLA"szövege magyarul, az eredeti latin szöveg pontos fordítása. - © 2008 - 2024 - aranybulla.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat